Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balassa Bálint

2001. szeptember 18.

A közelmúltban alakult meg a Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány, azzal a céllal, hogy a határon túli magyarok részére lehetővé tegye minden olyan kulturális, gazdasági, egészségügyi, nevelést és társadalmi beilleszkedést segítő információ elérését, amelyhez egyébként csak nehezen jutnának hozzá. Az alapítvány internetes adatbázisában bárki bemutathatja tevékenységét, és beírhatja elképzeléseit: www.htmik.hu; e-mail: [email protected] - tájékoztatott Balassa Bálint, a kuratórium elnöke. /Információs központ a határon túli magyaroknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

2001. november 12.

Balassa Bálint elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítványa nevében internetes honoldalt alapítottak határon túli magyarok számára. Elsősorban az anyaország területén kívül élő magyar egyének, szervezetek, csoportok, intézmények számára szeretnének egy kapcsolatteremtési rendszert létrehozni. A határon túli magyarok részére szeretnék lehetővé tenni minden olyan kulturális, gazdasági, egészségügyi, nevelést és társadalmi beilleszkedést segítő információ elérését, amelyhez egyébként csak nehezen jutnának hozzá. A Határon Túli Magyarok Hivatala szerint az alapítvány tevékenysége olyan közfeladat, amely a HTMH-t létrehozó kormányrendelet alapján állami szerv által ellátandó feladat. Honlapcímük: www.htmik.hu, e-mail címük: [email protected]. /Gergely Tamás: Portálok portálja. Interjú Balassa Bálinttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2006. február 8.

A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2007. május 30.

Száz évvel ezelőtt született Nagy István (1907-1983), a legendás hírű karmester, egyetemi tanár, hegedűművész és kamarazenész. Akik ismerték, nem felejtik el soha mágikus egyéniségét, tanári szigorát, karmesteri művészetének varázslatos erejét. Ő volt Erdély-szerte zenei anyanyelv egyik legelső védelmezője, s a klasszikus és modern zenetörténeti értékek páratlan szorgalmazója. Életének fő műve a Kolozsvári Kamarakórus életre hívása és vezetése volt. Kodály Zoltán ennek a kórusnak ajánlotta egyik művét, a Balassa Bálint elfelejtett énekét. /Angi István: Nagy István száz éve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2010. november 15.

Tanácskoztak a határon túli magyarsággal foglalkozó szervezetek
Szervezetünk meghívást kapott a magyarországi bejegyzésű, határon túli magyarsággal kapcsolatban érintett szervezetek tanácskozására. A budapesti Klebelsberg Kultúrkúriában november 12-én megrendezett összejövetelen az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Csete Örs elmondta, hogy a magyar kormány szeretne elmélyültebb, harmonikusabb egységet kialakítani az anyaországi és az államhatárokon túl élő magyarok között. Ezt az elképzelést a „szórvány” fogalomkör köré szeretné kiépíteni. Ez a fogalom hívebben hangsúlyozza a Magyarországon kívül élő magyarok helyzetét, mint a kisebbség, hiszen ők sem kisebbek senkinél, csak szétszórtan, de ugyanúgy a nemzettest részei.
A tanácskozáson döntés született arról, hogy javaslatot teszünk a kormány felé, hogy minden év február 28-át, illetve szökőévenként február 29-ét a szórvány napjává nyilvánítsa. Ez a nap talán minden évben jobban és jobban segítene a magyar társadalmi tudatba beépíteni a nemzet egybetartozásának fontosságát. A bizottság továbbá kéri, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnöksége alatt tegyen javaslatot február 29-ének egy egységes európai szórványnappá nyilvánítására, hiszen az Európai Unió területén élő lakosság 17%-a kisebbségi sorban él. Ezen keresztül a határon túli magyarság helyzetére uniós színtereken is hatékonyabban lehetne rávilágítani.
A tanácskozáson résztvevő szervezetek képviselői elmondták, hogy nagy örömmel vennék, ha a közöttük lévő kapcsolatok építéséhez segítséget kapnának. A Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítvány ennek jegyében fölajánlotta minden részvevő szervezetnek, hogy híranyagaikat rendszeresen megjelenteti a weboldalán. Együtt tudunk csak tenni egymásért. Kérünk minden olyan embert, aki a határon túli magyarok iránt elkötelezettséget érez, hogy beszéljen barátai, ismerősei előtt a szórvány fogalmáról. Kerüljön ez a szó jobban a köztudatba.
A témával kapcsolatos cikkeket, véleményeket az Együtt Egymásért rovatunkba várjuk nagy érdeklődéssel mindenkitől, aki szeretné közölni javaslatát, vagy bemutatni tevékenységét. A Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelten Közhasznú Alapítvány honlapcíme: www.htmik.hu.
Balassa Bálint, Reggeli Újság (Nagyvárad)

2014. július 6.

Szobor a fejedelem foglyának
A szentpáli csata 439. évfordulója előtt három nappal, július 5-én leplezték le a kerelőszentpáli római katolikus templom udvarán a csatában részt vevő Balassi Bálint szobrát a kerelőszentpáli falunapok keretében.
Immár harmadszorra szervezik meg a kerelőszentpáli magyarok napját, s minden alkalommal történelemidéző jelt is állítottak, abból a kézenfekvő felismerésből kiindulva, hogy ápolni kell a múltat, hogy jövőnk legyen.
A magyar napok programja délelőtt szentmisével kezdődött, majd szoboravatással folytatódott, délután gyermektevékenységekre került sor, este pedig zenés műsorokat tartottak mindenki kedvére.
A szentmise utáni szoboravatáson a katolikus templomkertben hagyományőrző huszárok, megyei érdekvédelmi szövetségi képviselők, helyi tisztségviselők és nagyszámú szentpáli lakos vett részt. A 14. századi építésű templom kertjében felállított – Miholcsa József által készített – nagyméretű Balassi-mellszobor előtt id. Ilyés József, majd a község polgármestere, Simon István tartott beszédet. Utóbbi kiemelte – a jelenkori szentpáli magyarság igyekszik nyomot hagyni maga után, évente állít kopjafákat, s a mostani szoborállítás is nyomjelzés az utánunk következők számára az elődök tisztelet jegyében.
Jel az utódoknak
A leleplezést követően az RMDSZ megyei elnöke, Kelemen Márton, ügyvezető alelnöke, Kovács Levente mondott köszöntőt, majd a helybéli római katolikus lelkész, Bertalan László szólt az egybegyűltekhez, mielőtt megáldotta volna a szobrot. Beszédében hangsúlyozta: a 16. században élt első igazi magyar költőnket, végvári vitézt a szentpáli csatát követően az Alárdiak várkastélyában ápolták, tehát valós módon kötődik a településhez. A plébános figyelmeztetett azonban: „A zászlólengetéstől és szoborállítástól még nem fog felemelkedni a nemzet. Ennél sokkal többre van szükség.” Mégpedig arra, derült ki, hogy Balassihoz hasonlóan az élet minden területén és minden magyar tegyen azért, hogy a megmaradásunk, s felemelkedésünk valós alapokon nyugodjék. És idézte a csíksomlyói búcsú egyik mély értelmű megállapítását: a legszebb nemzeti lobogók a száradni kitett pelenkák – utalva ezzel a magyarság fogyásának riasztó jelenségére.
A szoboravatás végén kulturális műsort mutattak be a helybeli és a községhez tartozó iskolák tanulói. Miért Balassi és miért itt?
Joggal és okkal tevődhet fel a kérdés bárkiben: miért épp itt, és miért épp Balassi? Nos, a szentpáli csata a fiatal, alig 21 éves Balassinak talán az első igazi tűzkeresztsége volt, és nem a végváraknál, nem a török ellen, mint ahogyan az irodalom- – és esetleg történelem – órákon tanulhattuk. A csata az erdélyi fejedelmi szék elfoglalásáért, illetve megtartásáért folyt az 1571-ben Gyulafehérváron fejedelemmé választott Báthory István és az őt osztrák császári támogatással megbuktatni kívánó Békés (más források szerint: Bekes) Gáspár – egyenként három-négyezres létszámú – csapatai között. Balassa János, Bálint apja, hogy császárhűségét bizonyítsa, a törvényesen – később lengyel királlyá is – megválasztott Báthory ellen küldte a fiát. A fiatalember pedig engedelmeskedett – mást nem tehetett – az atyai parancsnak. Így került Békés csapataival a szentpáli csatába.
A csata 1575. július 8-án 10 órától késő estig tartott, és Békés seregének teljes szétverésével végződött. Egy részük az akkor még Alárdi tulajdonban lévő várkastélyba menekült, őket elfogták. Közöttük volt Balassi is. Békés Mezőség felé menekült seregét kolozsvári lakosok koncolták föl. A várkastélyt a csatát követően bosszúból leromboltatta a fejedelem. 1610-ben a Haller grófok építették újjá.
Báthory még a csatatéren megkezdette a büntetést. „Az elfogott urak közül ötöt tüstént lefejeztetett a szentpáli kastély udvarán. A lázadók felett ez országgyűlés hozott ítéletet. Harminczhárom elmenekült főurat, felségsértésben elmarasztalván, fő- és jószágvesztésre ítéltek. Az elfogottak közül augusztus 8-án 9 főurat lefejeztek, 34 főurat Kolozsvárt felakasztottak s 34-nek Szamosfalván orrát, fülét vágták le” – írja Szédeczki Lajos.
A szentpáli ütközet korszakot alkot Erdély történetében. Innen kezdődik Báthory Istvánnak a császártól független fejedelemsége s a Báthory-ház hatalmi emelkedése.
A vég
A Báthory fogságába került Balassit a fejedelem magával vitte Gyulafehérvárra. Aztán, hogy 1576 tavaszán lengyel királlyá választották, magával vitte Krakkóba. Ez a krakkói „kiruccanás”, az egy évig tartó udvari életben való részvétel meghatározó jellegű volt az alig 22 éves költő, végvári vitéz életében. Hosszú vándorlási, pereskedései, szerelmi bonyodalmai és kicsapongó élet, végvári csatározásai után 1594-ben részt vett Esztergom török elleni ostromában, ahol Balassa Zsigmond tudósítása szerint „Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.” A Kriván havasa alatti Hibbe kegyúri templomában temették el.
Bakó Zoltán, Székelyhon.ro



lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998